Elmaradás pótlása(ra tett kísérlet)

2017 május 12. | Szerző:

Úgy érzem, hogy elérkeztem teljestőképességem határára. Köszönhető ez az alábbiaknak: Március 1-jén elkezdtem dolgozni. Február vége óta a gyermekeim esetenként együtt, máskor felváltva betegek. Értendő ezalatt a sima nátha, a 40 fokos láz, heveny mandulagyulladás, középfül gyulladás, hörgőgyulladás kezdődő tüdőgyulladással, valamint (egyelőre) így a végére asztmás hörghurut. Azért mondom, hogy egyelőre, mert ugyan csütörtökön... Tovább

Újra a fedélzeten

2017 február 27. | Szerző:

Az utóbbi időben eltűntem. Lett volna persze miről írnom, a háttérben zajlottak az események. Aki rendszeres olvasóm (volt?), az tudja, hogy 1 éve a munkába való visszatérésemet - vagyis szándékomat - nem kísérte siker. Aki még a hivatali karácsonyos posztomat (itt olvashatjátok ) is olvasta, az azt is tudja, hogy már a karácsonyi céges rendezvényre sem hívtak meg a (régi-új) munkahelyemre. Ugyan nincs kristálygömböm, azt azért... Tovább

Hivatali karácsony

2016 december 16. | Szerző:

Nem, nem az épp aktuális karácsonyi vígjátékról szóló véleményemet olvashatjátok. (bár lehet, hogy jobban szórakoznátok) Ebben a bejegyzésben semmi vidám nem lesz. Az van, hogy savanyú a szőlő... Boldog-boldogtalan karácsonyi céges partira jár, frissen fodrászolva, frissen manikűrözve, kiöltözve, illatosan. (Én pedig nem.) Amióta munkába álltam, ez az első karácsony, hogy semmiféle céges rendezvényre nem vagyok hivatalos. Próbáltam én... Tovább

Adventi koszorú... reloaded

2016 december 5. | Szerző:

Eljött advent első vasárnapja... majd el is múlt. Nálunk amolyan rendhagyó módon - koszorú nélkül. Terveim szerint hétfő lett volna a napja az előállításának, amikor a gyermekek a bölcsiben múlatják az időt. A gépezetbe aztán porszem került, Marcit inkább nem vittem, mert vasárnap még csak enyhe, hétfőre viszont 100%-os volt a takony-faktor. Nem részletezem, hogy egy 10 másodpercenként folyó orrú gyerek mellett mit lehet csinálni... Tovább

Címkék:

Keresztelő és a 2 és fél évesek

2016 november 4. | Szerző:

A cím kissé félrevezető, mert mindjárt az elején leszögezhetjük, hogy a kettő kapcsolata (egyelőre) üres halmaz... Nem, nem arról van szó, hogy ne akarnánk őket megkereszteltetni. De ez egy másik poszt témája lesz majd. A történet ugyan is az, hogy keresztszülők leszünk (újfent), és a "menü egyeztetésnél" kiderült, hogy a gyermekek NEM vesznek részt eme különleges eseményen. Bizonyára bennem valami csúnyán elcsesződött az... Tovább

A rácsos ágy és a szülői ágy esete a 2 és fél évesekkel

2016 október 26. | Szerző:

Ez egy augusztus közepén elkezdett bejegyzés, így már eredményeket is tudunk felmutatni. :) Hihetetlen, hogy alig 2 hónap alatt miket lehet elérni. :D Amikor egyszer régen (a gyerekek még pocakon belül voltak) azon elmélkedtem, hogy vajon milyen anyukája leszek én majd a két porontyomnak, engedékeny leszek, vagy következetes, az "azonnal felkapom, ha sír", vagy a "hagyomsírni" típus. Azt azonban álmomban nem gondoltam, hogy a felvegyem,... Tovább

Bejegyzés helyett...

2016 október 14. | Szerző:

Nem tudom megmondani, hányszor álltam neki - gondolatban - egy-egy bejegyzésnek. Tele voltam ötlettel, hogy miről is írhatnék, gondolatban pár mondatot le (fel?) is jegyeztem, majd amint lehetőségem lett volna írásba adni (kb. 1 hét múltán), a szépen összefűzött gondolatok huss... köddé váltak. Kicsit bedarálnak a hétköznapok, így szezon- és méretváltáskor gőzerővel azon dolgozom, hogy minél kevesebb ráfordítással sikerüljön beszerezni a... Tovább

Hogyan tovább? Avagy kisgyermekes anyuka dolgozna.

2016 július 25. | Szerző:

Amikor egy pár a gyermekvállalás (amúgy is rögös) útjára lép, elképzel jó sok mindent. Aztán persze a valóság gyökeresen más lesz. Ez így normális is. Mindig az a mondás jut eszembe: "az embernek először elvei vannak, aztán gyereke". A gyermekvállalással még valami együtt jár. Az, hogy az egyik szülő rövidebb-hosszabb időre feladja a munkát, hogy a gyermeknevelés örömeinek hódoljon. Ez az idő azonban előbb-utóbb eltelik, elérkezik a... Tovább

A türelem a türelem...

2016 június 2. | Szerző:

Minden reggel megfogadom, hogy ma türelmes(ebb) leszek, és lehetőség szerint nem gurul el már reggel fél 9kor a gyógyszerem... Aztán persze mindig jön valami. laza kedvtelésből végiglocsolják a poharából a vizet a padlón, miután kezet mostak benne (vagy a gyümölcslevet), ezt napjában többször. bepakolják a mosnivalót a wc-be / vizes zuhanyzóba körbelocsolnak a wc-kefével a kis seprűvel rendet csinálnak a pulton (eddig mindig... Tovább

5 hét betegségen túl

2016 május 3. | Szerző:

Aki követi a blog facebook oldalát, tudja, hogy a február-márciusunk legnagyobb részét a betegeskedés töltötte ki. Kezdődött Marcinál egy kis vírussal, ami aztán szépen felül fertőződött, miközben Lilla is beállt a sorba - annak ellenére, hogy előtte egy 2 hetes náthán, és egy 2 napig tartó 38 fokos lázon kívül semmi baja nem volt. Ment a bacik passzolgatás oda-vissza, természetesen Férj is kivette a részét a történetből, ő is 3 napig feküdt... Tovább

CafeblogVIP Tag

Amikor 3 év házasság után mindketten elérkezettnek láttuk az időt a családalapításra, azt hittük, megy majd, mint a karikacsapás. De csalódnunk kellett.
Túl számos kivizsgáláson, műtéten, tengernyi várakozáson, és sikertelen hónapon eldöntöttük, hogy a tettek - azaz a lombikbébi kezelés - mezejére lépünk.
Ez a blog a bejárt útról, a sikerről és a mi két lombikbébinkről szól: Ünnepekről, hétköznapokról, arról, milyen az élet négyesben.



Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Ki van velünk?

Legutóbbi hozzászólások

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!