Tegnap kaptam visszajelzést, miénk a babakocsi, ha még akarjuk. 🙂
Igen, természetesen még akarjuk. 🙂 Azt még megvárjuk, hogy megérkezzen hozzá az első gumi is (írtam már, hogy apuka túlbuzgó volt, és kicsit túl sok levegőt pumpált az első kerékbe, minek következtében az első kerék gumija megadta magát?… nos, emiatt új gumit kell rá rendelni, de ez kb annyi ideig tart, mintha gyalog menne érte az ember németországba… vagy passz, hogy hová, lényeg, hogy bazi messze, ahová baromi sokáig tart odaérni)
Aztán a csávó megkérdezte azt is, hogy nem kellenek-e ruhák is, mert ipari mennyiségű halmozódott fel, ők is vettek, kaptak is, stb, és az ikreik már jócskán kinőtték. Mi még konkrétan semmit nem vettünk a lurkóknak, így természetesen szívesen vesszük majd őket. Mivel azt sem tudjuk, hogy mikor érkeznek majd (nyilván az szinte 100%, hogy nem május 11-én), de a 32.-től a 38. hétig szinte bármi “normálisnak” számít. A két időpont között viszont kb évszakváltás is van, szóval sanszos, hogy a kicsi méretekből kell majd hosszú újjú, vastagabb, melegebb cucc is, bundabugyi… izé… bundazsák, miegymás. 🙂
Hú, izgis lesz a dolog. Karácsony előtt még szeretnénk megcsinálni a szobacserét is (a hálószobánk átköltözik a mostani nappali helyére), a leendő gyerekszobát ki kell festeni. Az a terv, hogy a teljes berendezés-átalakítás dolognak a 30. hétre készen kell lennie.
A mostani gondolataim szerint az idei évet végig dolgozom, hogy jövőre mi lesz, az pedig még kiderül. 🙂
Nos, van mit tenni. 🙂