<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>A mi (két) lombikbébink</provider_name><provider_url>https://amilombikbebink.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Epresmarcipán</author_name><author_url>https://amilombikbebink.cafeblog.hu/author/eszti-horvathfreemail-hu/</author_url><title>32+3 - Az ember ne kapjon idegbajt...</title><html>A Férjnek kb. 2 hete írtam két listát a beszerzendő dolgokról. Az egyik egy drogériás, a másik egy gyógyászati segédeszközös. Úgy volt, hogy másnap beszerzi őket. (már írtam, hogy a gyogyó-eszköz bolt nyitva tartása igazi munkahely-barát... 9-12, 14-16, tehát ide mindenképp csak munkaidőben lehet menni... ) Természetesen 2 hete folyamatosan, minden egyes napon valami keresztül húzza a számítást, így a bevásárlás csak marad... Ma már tényleg úgy volt, hogy meglesz... Erre a mosógép szerelő a tegnap helyett természetesen MA hozza vissza a gépet, amiért aztán a Férj rohanhat haza, hogy segítsen behozni... nyilván a bevásárlás elintézése nélkül.

Tisztában vagyok vele, hogy a világ más részein percenként halnak éhen, gyilkolják egymást halálra, meg van globális felmelegedés, és ezek az én problémámnál &quot;kicsit&quot; talán súlyosabbak is, de komolyan úgy érzem, hogy menten felrobbanok... Szeretném végre összerakni a kórházi motyómat mindenestül, hogy ne kelljen még ezt, még azt, még amazt belepakolni, kiszedni, újra összerakni, stb. Szeretném végre a kib**********, ********, ****** stb. mellszívót közelebbről is megnézni, kézbe fogni, és NYUGODTAN  hátradőlni, hogy MINDEN KÉSZ.

No, íme, ilyen, amikor az ember ágyba van parancsolva, és le van tiltva a vezetésről is... Az időmbe bőven beleférne a bevásárlás...

Most pedig megyek, és benyomok egy tábla csokit... vagy kettőt... netán hármat, és megvárom, amíg távozik a gőz a fejemből...

Friss:

Férj  mégis elintézte ma a gyogyi-boltot... Fel volt írva minden, erre a &quot;kedves&quot; eladó hölgy először is: az újszülött cumi helyett 6-18 hósnak valót adott, másodszor úgy vélte, hogy velem beszélt arról, hogy (a felírt helyett) mégis az elektromos mellszívót gondoltam, és nem a kézit, mert kb. ugyanaz az ára. Hát nem velem beszélte, de bizonyára elég meggyőzően adta elő, mert a Férj azt hozta el... az orrszívó és a vérnyomás mérő legalább stimmelt. Nos, a mellszívón elgondolkodtam persze egy pillanatig, de miután a neten szinte semmi használható információt nem találtam (nemhogy tapasztalatokat), úgy gondoltam, hogy ez igen csak zsákba macska lenne... Hát kíváncsi leszek... a dobozon az áll: Made in China. Persze lehet, hogy a másikat is ott gyártják, de mára úgy éreztem, elég volt.

De még nem volt vége Murphy ténykedésének... ekkor jött ugyan is a harmadik felvonás... mosógép szerelő hozta a gépet, csodás, szuper, működik, tizenötezer lesz. Húsz rongy odaad, mire mondja (csak gondolom, nem voltam ott a Férj intézte), hogy nem tud visszaadni. 2 rongy van nála...  És ennyiben is maradtak... Nekem pedig ne gyulladjon ki az agyam, hogy 3 rugó borravalót kap egy sima csapágy cseréért... Nem, nem sajnálom én a szakembertől a borravalót... de nem ennyit...

Az időjárásnak hála (úgy fúj a szél, mint a veszedelem) a gyerekeim egész nap a hasamat keményítették, az evésen-pisilésen kívül semmit nem tudtam csinálni, így az alaphangulat adott volt eleve, de a fenti három &quot;felvonás&quot; igazán élvezetessé tette a napomat.

Most pedig a legjobb az lenne, ha fognám magam, és takarodót csinálnék, mert messze még az este, és több szart mára már nem tudnék elviselni...</html><type>rich</type></oembed>