Tegnap egyértelműen ő nyert…
A hétvégi kirándulásunkból sikerült éjjel 1kor hazaérnünk. A strandon elfogyasztott lángos hatására kb. magzat-pózban töltöttem a hazautazás 3 óráját, majd az éjszakából még hátralevő időt is.
Ezután jött a csodaszép hétfő, amit én speciel nem szeretek túlzottan. Az előző napi lángos-horror miatt a víz volt az egyetlen, amire hányinger nélkül bírtam gondolni, így a kávé szóba se jöhetett, pedig a hatása elkelt volna…
Amikor végre vége lett a munkaidőnek, már nem tudtam egyébre gondolni, csak a kispárnámra, és arra a pillanatra, amikor újra magamhoz ölelem…
Hazaértünk végre, nekiálltunk kajálni, amikor is a Férj a hűtőszekrényt kinyitva konstatálta, hogy a hűtőben bizony meleg és büdös van…
Még rémlett, hogy pénteken tekertem feljebb, mert nem találtam elég hidegnek. Hát ezek szerint pénteken volt már gond vele.Miután kiszórtam belőle az összes cuccot, amit emberi fogyasztásra már alkalmatlannak ítéltem (a kutyáim nagy örömére), és elsoroltam az összes angyalok és aprószentek nevét, új felvonás következett, mert akkor döbbentem rá, hogy bizony a Depot injekcióm (aminek a tárolási hőmérséklete 2-8 fok), bizony bent kempingezik a hűtőben. No, ekkor öntötte el a szar az agyamat igazán.
Még nem hívtam fel a gyógyszerész ismerősömet, hogy szerinte mi legyen, de melegen ajánlom, hogy használható maradjon, mert A verzió: van egy újabb utam Pestre, B verzió: kiválthatom a 40 rugós receptet, amit a MC-ban írtak fel, és még érvényes. Mit mondjak, egyik variáció sem tetszik igazán.
Amikor kellőképp kianyáztam magam, akkor mentem lefeküdni, mert tényleg hulla voltam. 11 körül ébredtem, de elég vacakul éreztem magam. A biztonság kedvéért lázat mértem. Jól éreztem, mert ugyan lázam nem volt, de 37,8-ig ment a lázmérő. 🙁 Hogy mitől, arról gőzöm sincs, de most, amikor ezt írom, ismét biztos vagyok benne, hogy ennek a közelében lehet a hőm.
De persze szép az élet. 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: