A hétvégét egyszerűen imádom. 🙂 Nem kell korán kelni, lehet ráérősen reggelizni, és a lépcsőre kiülve kávét inni a kávéra gondolni. 😀
Valamint általában – ha nem szervezzük hülyére a hétvégét programokkal – akkor szép kényelmesen takarítani is tudok, meg tenni-venni mindenfélét. Ma ráadásul az idő is szép volt, így sort kerítettem egy kis kerti munkára is.
Nem, nem ástam fel a kertet, csak kicsit rendbe szedtem. Még mindig lenne mit tenni, de egyelőre beérem ennyivel, hogy kissé gazmentesítve lett. 🙂
És egész nap zabálhatnékom van folyamatosan. Mivel itthon vagyunk, ezért találok is mindig valami ennivalót. No ennek köszönhető az, hogy hízásnak indultam. A múltkor olyan elánnal ettem a csipszet (csak így magyarosan), hogy a Férj az ő részéről is lemondott (gondolom látván, hogy úgy tömöm, mint aki egy hete nem evett, és talán az éhhalál fenyeget). Pedig a nasi azért megy nála is.
A tünetek-nem tünetek érzésébe kezdek belekettyózni, úgyhogy igazán jó lenne, ha a napok kicsit összeszednék magukat, és gyorsabban telnének…
Még 4 nap…