Ez is megvolt. 🙂
A mai napot a belgyógyászaton indítottam, hogy végre elintézzem a kötelező vizsgálatot. Örülök neki, hogy nem próbálkoztam be a háziorvosnál, mert az eleve minimum 1 órás várakozás, és – köszönhetően az időszámításunk előttről származó EKG gépének – jó háromnegyed óra vacakolás lett volna. A belgyógyászaton pedig: a bejelentkezéstől a távozásig (amiben még egy kérdőív kitöltés benne volt) nem hinném, hogy eltelt 15 perc. 🙂 Úgy kezdődött, hogy az asszisztensnő mondta, hogy picit várni kell, a doktor úr 9 körül érkezik (ez volt negyed 9-kor). Ezért kicsit morcos voltam, de ám legyen. Jól felkészültem, vittem magammal rejtvényt is. Épp csak előszedtem a táskámból, amikor jött az asszisztens hölgy, hogy amíg a doktor úr ideér, addig ő már az EKG-t megcsinálná. Oké. Deréktól felfele vetkőzzek. Még nem értem a vetkőzés végére, amikor is – legnagyobb ámulatomra – beviharzott a doktorbácsi. :o) Először azt gondoltam, csak beugrott, de miután elhelyezkedett szépen a széken, és a gép fele fordult, majd a nevemet is megkérdezte, már elhittem, hogy bizony, ő az, teljes valójában. 🙂 Biztosan van valami bolygó-együttállás. 😀 Aztán már csiptették is rám a különböző csipeszeket, stb, majd nem egészen 15 mp múlva kijött 30 cm papír, rajta 10 sorban az összes cikk-cakk. (Nem 3/4 óra ide csiptet-oda csiptet után….) Elhangzott néhány kérdés (öröklődő betegségek, magas vérnyomás, stb), én pedig csak ámultam-bámultam, hogy már készen is vagyunk. Titkon reménykedtem benne, hogy a belgyógyászati vizsgálattal végzek, amire az UH-ra kell menni, de hogy a kettő között még dolgozni is tudok, ezen igazán meglepődtem.
Ééés: a Férj ott volt velem az UH vizsgálaton. 🙂 Szegény végig parázta az egészet (ezt csak utána mondta). Én pedig nem győztem vigyorogni, hogy micsoda ügyesek, hogy ficánkolnak, hadonásznak, és dobálják magukat. 🙂 Egyébként 6 centisek mindketten, nagyon-nagyon elevenek, és minden rendben van velük, lemérték őket keresztbe-hosszába, orrcsontok rendben, tarkóredő rendben, és a kombinált teszt eredménye is negatív. 🙂 “A” bébi nagyon kis szégyenlős, alig bírta a dokibácsi lemérni, folyton bújócskázott. Persze végül sikerült, de nem volt egyszerű. Ami a kamera szeretetét illeti, biztosan tőlem örökölte. 😀 “B” bébi pedig “filmsztár”, ahogy dokibácsi mondta. Ő aztán mutatta magát mindenhogyan. 🙂 Hallgattuk a szívverésüket is, szuper volt. 🙂 A várható szülés időpontja pedig hivatalosan: 2014.05.11.
Sajnos az fel sem merült, hogy a nemüket megtudjuk. Bevallom, meg is feledkeztem róla. Az én dokim pedig nem hiszem, hogy majd ilyennel fog vacakolni…
Kaptunk róluk fotót ismét. 🙂 Most egy ideig ismét lesz mit nézegetni nekünk is, és a leendő nagyszülőknek is. 🙂 Egyébként pedig gyönyörűek, igazi emberpalánták már. 🙂
Ismét fellélegezhetünk kicsit, ezt az akadályt is jól vettük. 🙂 Dokibácsi mondta is, hogy vigyázzunk magunkra, és csak így tovább. 🙂