18+2 – Dumaláda lettem

Igazából ma tűnt fel, hogy mekkora dumaláda lettem… Mindig is jó volt a beszélőkém, de emberek… most, hogy itthon vagyok 2 hete, és a napi személyes kapcsolatom reggeltől estig a kutyákkal, és a gyerekeimmel van csak, hát amint lehetőségem nyílik beszélgetni, máris dől belőlem a szó…

Nyilván a törpékkel még elég egyoldalú a beszélgetés, a néha-néha érzett mocorgásukat leszámítva (a kutyákról nem beszélve), így talán nem is annyira meglepő, hogy azonnal megragadom az alkalmat, ha kommunikálhatok. 🙂

Ma pedig kifejezetten sokat beszéltem – a cégemmel – de alig várom, hogy hazaérjen a Férj, és őt is kikérdezhessem. 😀 Remélem, nem veszi ezt vallatásnak. De hát az ő élete az enyémhez képest most annyira izgalmas. 🙂 Egyébként is gyakran jön-megy hol az országban, hol a kontinensen, de az itthon ülésnél még a “sima” irodai munka is izgalmasabb.

Ma az elmúlt napokhoz képest nagyon tevékeny voltam, befejeztem a pályázatos dosszié átnyálazását, mindent feliratoztam (hülyebiztosan, ha nem nekem jut majd a másolás-aláiratás, stb, akkor se legyen vele baj). Most még készítek egy összefoglaló táblázatot, ami csekklistaként funkcionál majd, hogy valóban ne maradjon ki belőle semmi. Ezen felül kb. 3 órát telefonáltam ma a kolléganővel, aki a számlázás gyötrelmeit élte át az elmúlt napokban. Szegényt sajnálom, hogy másfél-két hét után magára hagytam, de én magam is másképp terveztem.

Lassan meg kellene írnom a köremailt, hogy mindenki tudja, hogy innentől kezdve nem engem kell keresni ilyen-olyan ügyekben. Ahhoz viszont be kellene mennem a cégemhez, mert a címlistára szükség volna ehhez az akcióhoz. Ha holnap is engednek a gyermekek ténykedni, akkor csütörtökön szerintem bemegyek, és elintézek pár dolgot (pl. a fiókomat nem ártana kirámolni… nagyon fogom utálni).  Oh, bakker… csütörtökön a dokihoz kellene elmennem, hogy táppénzes állományba vegyen… Na, mindegy, akkor majd utána…

Ma még a tegnapi ábrándjaimban szereplő ischlert szeretném összeállítani – ha még lesz hozzá erőm. Holnap pedig meglenne a nyújtás-szaggatás-kisütés, utána valamelyik nap pedig lehetne tölteni, aztán csokizni. Nyami… annyira szeretem az ischlert, hogy szavak nincsenek rá… 🙂

A karácsonyi menün ugyan még nem gondolkodtam sokat, de van egy kiváló erdélyi töltött káposzta névere hallgató receptem, amit az egész család imád, úgyhogy az biztos, hogy az nem maradhat ki. 🙂 ( úgy kezdődik, hogy 60 dkg darált hús, 60 dkg oldalas, 1 füstölt-főtt csülök… szóval nem véletlen, hogy odáig vannak érte….) Azt már most tudom, hogy sok félét nem fogok készíteni, mert ebédre az anyósomhoz megyünk, másnap pedig már az anyuméknál lesz ebéd, és karácsony másnapján sem itthon leszünk majd, így sok értelme nem is lenne 2 fajtánál többet főzőcskézni. A desszert ötletem viszont még nincs. Mivel az idén a kedvenc narancsos tiramisu (nyamiiii) kiesett a nyers tojások miatt, ezért kellene helyette valamilyen egyszerű, gyors, és nagyon-nagyon finom édességet találnom – amit nem mellesleg el lehet készíteni szintén előre. (A múltkor készítettem csoki szufflét… hááát, az valami isteni volt, az egyetlen szépséghibája a dolognak, hogy az csak frissen jó, így az kiesett). Akár egy pohárkrém is lehetne. Szeretnék természetesen mindenhová vinni egy kis sütit is. Itt is a praktikusság a fő szempont, így vagy a kollégámtól kapott csokitorta recept lesz a nyerő (még Angliából hozta a receptet, és valami istenien csokis), vagy a kávézóláncnál is kapható sajttorta receptet húzom elő. A lényeg a lényeg, hogy valamikor össze is kell írnom a bevásárló listát… a Férjnek, mert én nagybevásárlásra már nem vállalkozom. (Ezúton is megdicsérném a Férjet, mert remekül állja a sarat, nyugodtan rábízhatom a bevásárlást, nem vásárol összevissza, tudja, hogy ha azt írom fel, hogy tej, akkor az minimum 2,8-as, és szigorúan MAGYAR (nem veszek szlovák, cseh, szlovén, stb. tejet), vagy ha zöldség, akkor elsősorban szintén MAGYAR, és nem import vacak (nyilván január-februárban jó eséllyel nem lehet magyar paprikát-paradicsomot venni, de amíg van, azt vesszük). Szerencsére a vásárlási elveink nagyjából egyeznek. 🙂 Persze megint jól elkalandoztam itt a karácsonyi menütől.

Leves… levesre még nincs ötletem. Anyósom nagyon jó húslevest készít, biztos főz is délre, így én estére már nem vacakolnék azzal. Még nem találtam ki ugyan, hogy egyáltalán lesz-e leves, de lehet, hogy csak valami gyors gyümölcskrémlevest teszek az asztalra, amit szintén akár előző nap el lehet készíteni. Az elmúlt pár évben szentestére összedobtunk egy kis tatár beefsteak-et is. Az idén a törpékre való tekintettel a nyers hús biztosan kimarad nekem, 2 emberre pedig nem hinném, hogy pacsmagolunk.

Az idén – köszönhetően a totális lakás-átrendezésnek – még nem tudjuk, hogy hol lesz a karácsonyfa helye. Nagyon sok lehetőség ugyan nincs, de még átgondoljuk, mert ettől is függ, hogy mekkora fát választunk majd. 🙂

És bizony 2 hét, aztán itt a karácsony, úgyhogy lehet felkötni a gatyeszt, és lélekben is hangolódni (én ma már karácsonyi válogatásokat hallgattam online, és kezdek lassan karácsonyi hangulatba jönni. 🙂 )