Tegnap viszont kollegina szájából elhangzott egy olyan, hogy akkor ma még van, utána pedig nem kell jönnie egy ideig.
???? WTF???? Oszt miért??? Hát mára kiderült, hogy az egész termelés nem megy, és az irodán is csak páran vannak. Két hétig mindenkit szabadságoltak, addig türelem, aztán meglátjuk, hogy hogyan tovább…
Természetesen rajtam első hallásra kiütköztek a pánik első jelei, mert ajóbüdöskurvaéletbe csuda vigye el, hogy lehúztam 14 évet, várnám, hogy akkor békében elmehetek egy szép összeggel Tgyásra, majd maximum összegű GYED-re, ami ugye annak köszönhető, hogy elejétől fogva végig szépen be voltam jelentve, járulékok a tényleges fizetésem után mentek, semmi fekete lóvé, semmi egyéb szarakodás. Minden hivatalosan.
Most pedig, hogy a Tgyás igénylése előtt állok 3 hónappal (szülés várható időpontja előt max. 28 nappal lehet benyújtani az igénylést), most kezdődik a szarakodás. Persze a juttatás igénylésének feltétele az, hogy a polgár munkaviszonyban álljon… (meg még egy pár egyéb dolog, de a többi igazából belefér…) Erre most ne mondjak semmi rondát, ugye???
Amennyiben nincs a kedves kismamának munkaviszonya, akkor (ha jól olvastam) csak a GYES jár, ami a mi esetünkben valamennyivel több, mint 50.000 Ft lenne havonta. Az kicsit karcsú…
Persze feltúrtam az egész internetet a megoldásért. Amennyiben a legeslegrosszabb forgatókönyv jönne be, és felmondják a munkaviszonyomat (sok-sok kérdés: csoportos létszámleépítés vagy rendes felmondás, felmondási idő, végkielégítés stb….), akkor a legkézenfekvőbb megoldás az álláskeresési támogatás igénylése lenne, mert az munkaviszonynak számít, így már csak az április 12-ét kellene kivárni a Tgyás igénylő lap benyújtásával. Mivel most január 16. van, ez az ellátás pedig (max.) 90 napig jár, így azzal már kihúznám addig, ameddig kell… Aztán amikor lejár a tgyás, akkor ismét gyorsan álláskeresési támogatás, csak amíg a gyed-igénylést beadom, aztán 2 év gyed. Oké, ez így eléggé leegyszerűsített dolog, de a lényeg ez lenne, hogy ELMÉLETILEG van megoldás.
Persze ennek még utána kellene kérdeznem pontosan, hogy nehogy itt óriás nyugiban üljek a babérjaimon, és ha netán tényleg bekövetkezik, akkor meg pillogassak csak, hogy mégsem úgy van… Szerintem lesz majd még egy kör telefonom erre-arra.
Arra is kíváncsi lennék, hogy az a hihetetlenül nagyvonalú anyasági támogatás, amiről tavaly november körül cikkeztek (200 ezer ft körüli összeg), az hová tűnt?? A kedvenc “mi mennyi 2014-ben” táblázatomban valahogy most is csak azt a 80ezres összeget láttam szerepelni, semmiféle 200 ezres nem volt… Ez megint mézesmadzag??
Ma egyébként ilyen ügyintézős napom volt. Családi kedvezményes papírt töltöttem, felhívtam az ÁNTSZ-t az októberi Hepatitis eredményemmel kapcsolatban (már kipostázták egyszer, de kiküldik még egyszer, ha nem kaptam meg), utána néztem ezeknek a Tgyás-gyed egyéb dolgoknak is. Letöltöttem az anyasági támogatás, családi pótlék igénylő nyomtatványokat is, és elkezdtem őket töltögetni. Nem unatkoztam. Meg persze azért pihentem, mert ez a fő feladat mostanában. 🙂
Tegnap este még megkergettem a rókákat, amit most már egyértelműen az Augmentin számlájára írok (az cseszte szét az epémet). Azóta ismét óvatosabb vagyok az evéssel: abonett párizsival, és max sajttal. Az bennem marad, valamint a görcsoldók és az antibigyótikum között hagyok legalább 2 órát, hogy ha bármiféle Vuk jönne, akkor egyik a másik felszívódásába ne zavarjon be…
Így a gyógyszerekről jut eszembe, hogy nagyon “mókás” ám a nap. Felkelés után eldöntöm, hogy melyik gyógyszerrel akarok kezdeni. Beszedem tetszőlegesen vagy az antibigyót, vagy a nospa-magnézium kombinációt. Aztán várok 2 órát, akkor jöhet a másik, attól függően, hogy mivel kezdtem. Az antibigyó után 2 órával megiszom a probiotikumot, ezek után kis idővel megpróbálom nem elfelejteni a vasat, aztán van a terhesvitamin (2 db bogyó), és miután ezzel a körrel végeztem, már jöhet is a déli kör az augmentin-görcsoldó-magnézium összeállításból. Szóval nagyjából képtelenség csak úgy egy pohár vizet inni, hogy ne kéne valami tablettát is nyelni vele… A tudatom tele van a sok bogyóval…
