Hadd indítsam ezt a bejegyzést egy régi kedvenc számom első sorával: “még nem tudom, hogy hol alszom ma éjjel”. A kérdés nem azért merül fel, mert elvitték/eladtuk/tönkrement az ágyunk, csak hát az történt, hogy ahol korábban a Férj szokott aludni, ott most egy medve alszik… akarom mondani: HORKOL. De nem akárhogyan, hanem olyan igazán talpból szívósan… Nyilván nem tehet róla, minden a szomszéd hibája, ő erőltette bele azt a rengeteg horkolás-elősegítő itókát…
Én pedig erősen gondolkodom, hogy már most átköltözöm a kanapéra, úgy még talán van esélyem azelőtt elaludni, mielőtt a Medvémtől idegbajt kapok…
Hiába, az élet apró örömei…
Próbáltam megosztani veletek is a valódi élményt, de sajnos a blog nem támogatta, így be kell érnetek az elbeszéléssel. 🙂 pedig nagy élmény… mondjuk nem kifejezetten alvás helyett…