Mára nem szántam bejegyzést, egészen addig, amíg rá nem néztem a naptárra most délután. 🙂
Bár pár hete emlegettem már, de közben volt ez a kórházasdi, meg a jövés-menés-parketta macerálás, és teljesen kiment a fejemből.
Szóval ma, február 25-e van, a 12. évfordulónk. 🙂
Közhelyes lesz, tudom én. 🙂
Nem indult valami egyszerűen, sőt, mondhatom, egész másnak indult a dolog. Nem házasságnak, de még talán kapcsolatnak sem. Mégis ez lett belőle. 🙂
Mint szinte minden hosszú távú párkapcsolatban, a miénkben is volt mindenféle: öröm, bánat, volt veszekedés, kompromisszum, kibékülés, sikerélmények, csalódások. Ezzel persze sok újdonságot nem mondok, egy ennyi idős kapcsolatban pár dolgon óhatatlanul keresztül megy az ember. Azt is mondhatnánk, semmi különleges nincs ebben. De mégis van, mert ez a sok-sok minden, ami történt, formált minket, az elmúlt 12 évtől váltunk azokká, akik most vagyunk. Hogy jó, vagy rossz ember lett belőlünk? Attól függ, kit kérdezünk. 😀
Egy időszak viszont hamarosan végérvényesen lezárul, és valami új kezdődik. Azután már nem csak Férj, és Feleség, Férfi, és Nő leszünk, hanem Apa, és Anya is, egy komplett család. Kicsit (nagyon) izgulok, mert elképzelni sem tudom, mennyi öröm, és persze aggódás vár ránk, hogy vesszük majd az akadályokat.
Azt viszont remélem, hogy az együtt töltött 12 év megfelelő alap lesz majd az akadályok leküzdéséhez, problémák megoldásához, az aprónép pedig majd fiatalon tart minket (netán idegroncsot csinál belőlünk ;)). 🙂
Boldog évfordulót, Nufi, S! 🙂
Köszi 🙂 Reméljük, a java még előttünk áll. :))
Köszönjük a gratulációt! 🙂 Bizony, izgalmas időszak előtt állunk. 🙂
Még minimum 6, max. 8 hét. :))
Gratulàlok!! Ès mèg jò sok együtt töltött èvet kívànok! Jó sok mindent megèltetek együtt, ès mèg rengeteg mindent meg fogtok 🙂
Gratulálok, és még nagyon sok boldog évfordulót kívánok Nektek! Családként pedig csak még jobb lesz 🙂 Találtál valakit, aki a Társad ebben az életben, ennél talán csak az lehet jobb, ami most rátok vár 🙂 A két kis babóca! 🙂
Jó ünneplést 😉 – pezsgő nélkül 🙂