A Férjnek kb. 2 hete írtam két listát a beszerzendő dolgokról. Az egyik egy drogériás, a másik egy gyógyászati segédeszközös. Úgy volt, hogy másnap beszerzi őket. (már írtam, hogy a gyogyó-eszköz bolt nyitva tartása igazi munkahely-barát… 9-12, 14-16, tehát ide mindenképp csak munkaidőben lehet menni… ) Természetesen 2 hete folyamatosan, minden egyes napon valami keresztül húzza a számítást, így a bevásárlás csak marad… Ma már tényleg úgy volt, hogy meglesz… Erre a mosógép szerelő a tegnap helyett természetesen MA hozza vissza a gépet, amiért aztán a Férj rohanhat haza, hogy segítsen behozni… nyilván a bevásárlás elintézése nélkül.
Tisztában vagyok vele, hogy a világ más részein percenként halnak éhen, gyilkolják egymást halálra, meg van globális felmelegedés, és ezek az én problémámnál “kicsit” talán súlyosabbak is, de komolyan úgy érzem, hogy menten felrobbanok… Szeretném végre összerakni a kórházi motyómat mindenestül, hogy ne kelljen még ezt, még azt, még amazt belepakolni, kiszedni, újra összerakni, stb. Szeretném végre a kib**********, ********, ****** stb. mellszívót közelebbről is megnézni, kézbe fogni, és NYUGODTAN hátradőlni, hogy MINDEN KÉSZ.
No, íme, ilyen, amikor az ember ágyba van parancsolva, és le van tiltva a vezetésről is… Az időmbe bőven beleférne a bevásárlás…
Most pedig megyek, és benyomok egy tábla csokit… vagy kettőt… netán hármat, és megvárom, amíg távozik a gőz a fejemből…
Friss:
Férj mégis elintézte ma a gyogyi-boltot… Fel volt írva minden, erre a “kedves” eladó hölgy először is: az újszülött cumi helyett 6-18 hósnak valót adott, másodszor úgy vélte, hogy velem beszélt arról, hogy (a felírt helyett) mégis az elektromos mellszívót gondoltam, és nem a kézit, mert kb. ugyanaz az ára. Hát nem velem beszélte, de bizonyára elég meggyőzően adta elő, mert a Férj azt hozta el… az orrszívó és a vérnyomás mérő legalább stimmelt. Nos, a mellszívón elgondolkodtam persze egy pillanatig, de miután a neten szinte semmi használható információt nem találtam (nemhogy tapasztalatokat), úgy gondoltam, hogy ez igen csak zsákba macska lenne… Hát kíváncsi leszek… a dobozon az áll: Made in China. Persze lehet, hogy a másikat is ott gyártják, de mára úgy éreztem, elég volt.
De még nem volt vége Murphy ténykedésének… ekkor jött ugyan is a harmadik felvonás… mosógép szerelő hozta a gépet, csodás, szuper, működik, tizenötezer lesz. Húsz rongy odaad, mire mondja (csak gondolom, nem voltam ott a Férj intézte), hogy nem tud visszaadni. 2 rongy van nála… És ennyiben is maradtak… Nekem pedig ne gyulladjon ki az agyam, hogy 3 rugó borravalót kap egy sima csapágy cseréért… Nem, nem sajnálom én a szakembertől a borravalót… de nem ennyit…
Az időjárásnak hála (úgy fúj a szél, mint a veszedelem) a gyerekeim egész nap a hasamat keményítették, az evésen-pisilésen kívül semmit nem tudtam csinálni, így az alaphangulat adott volt eleve, de a fenti három “felvonás” igazán élvezetessé tette a napomat.
Most pedig a legjobb az lenne, ha fognám magam, és takarodót csinálnék, mert messze még az este, és több szart mára már nem tudnék elviselni…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: