A mi (két) lombikbébink

35+3 – 1110 :(

A címben szereplő számok a mai vizsgálat eredményei. A méhszáj tovább rövidült és nyílt, aminek következményeként holnaptól ismét lehetőségem nyílik kipróbálni a kórházi tartózkodást. Jó eséllyel a Törpék születéséig. Nyilván nem így képzeltem a dolgot, még annyi mindent akartam itthon csinálni, amíg megszületnek.

Természetesen tudom, hogy fő a biztonság, és ott leszek a legjobb helyen, stb-stb. Csak hát kórház… Ki szeret ott lenni??? Nincs reggelire kakaó, nem lehet kiülni a lépcsőre, nincsen ott a Férj – csak látogatóba, és baromira kényelmetlen az ágy…

Szerencsére van viszont mobil internetem, így majd talán tudok jelentkezni is. 🙂

Csomagok összekészítve, 3 napi hideg élelem csomagolása folyamatban, és megy a para, hogy felkészültem-e az előttem álló feladatra…

Ez normális, hogy kitör rajtam a pánik most, hogy már csak karnyújtásnyira vagyok az anyaságtól???

Nos, mielőtt igazán eluralkodna rajtam a para, még befejezem a pakolást…

Igyekszem hírt adni magunkról a kórházból is.

Mindenkinek köszi az eddigi drukkot!

Remélem, hogy még másfél hetet legalább kibírnak ezek a Törpék pocakon belül. 🙂

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Epresmarcipán says: (előzmény @Graphefruit)

    Remélem is, hogy majd felülkerekednek az ösztönök. 🙂 Ha már egyszer úgy érzem, nem tudok semmit. Olyan ez, mint vizsga előtt…

  2. Epresmarcipán says: (előzmény @Mejus)

    Ezúton is köszönöm, hogy ennyien drukkoltok!:-) erőt ad ám. Tudom, hogy most már lényegében bármikor jöhetnek (és egyáltalán az is csoda-számba megy, hogy még bent vannak). Próbálok nem nyafogni, de nem egyszerű.

  3. Epresmarcipán says: (előzmény @Anna Ikotics)

    Köszi a megnyugtató szavakat. 🙂
    Tényleg egyik vizsgálat jött a másik után, délelőtt csak jöttem-mentem. Most már nyugi van,holnap folytatódik a móka reggel vérvétellel. Aztán meglátjuk, hogy bírják a kölykök a benti létet, mennyire vágynak kifele.
    Itt eleve 2ágyas szobák vannak, úgyhogy azzal nem hiszem, hogy gond lesz. 🙂
    A többi pedig remélem, hogy jön magától.:-)

  4. Mejus says:

    Nyugi nem lesz semmi gond, szerintem sok ember drukkol neked most 😀 Várjuk a bejelentkezéseket 😀

  5. Anna Ikotics says:

    Teljesen normális, hogy izgulsz. Emlékszem én is alig tudtam aludni a befekvés előtti éjszakán. Aztán majd holnap megérkezel, és beszippant a kórház-verkli, nem is lesz nyugtod a vizsgálatoktól. Telik majd ott is az idő, ne félj. A szülés után gondolom kaphatsz fizetős szobát, ahol jobbak a körülmények. Én is igénybe vettem, megért annyi pénzt a saját fürdőszoba-wc, a kétágyas kórterem.
    Mindent bele 🙂 Drukkolok 🙂

  6. Szülés utáni első héten jönnek majd az ösztönös dolgok, csak ne agyalj! És hallgass a belső hangra! Mindig Te fogod jobban tudni mi jó nekik! Senki más ezt ne felejtsd el, még akkor sem ha épp sírósak és már úgy érzed nincs több ötleted! Pl. a szopizás szinte mindenre megoldás, és igen lehet egyszerre kettőt is 🙂 (kismamablog-ot jelöld be face-en, nagyon jókat ír, persze ha még nem like-oltad. Igazi támasz és segítség amiket ír)

  7. Epresmarcipán says: (előzmény @Graphefruit)

    Remélem, hogy így lesz. 🙂 Jelenleg totál úgy érzem, hogy teljesen felkészületlen vagyok az anyaságra. 😮 Pedig hónapok óta más dolgom sincs, mint erre készülni. :o)

  8. Lesz még ilyen! De ezek az érzések teljesen természetesek! Nem kell szégyelni egyiket sem! Én pl. szülés közben közöltem a dokimmal, hogy én itt befejeztem szedje ki a bébit… erre ő közölte, hogy ő tuti nem vág fel szóval térjek vissza a földre és szüljem meg 🙂 És végül már nem is volt olyan sok hátra 🙂 Szóval még lesznek meglepik, de ha eszedbe juttatod, hogy egy nemes célért küzdesz akkor seperc alatt elmúlnak ezek 🙂 Hajráá

  9. Epresmarcipán says: (előzmény @Graphefruit)

    Én eddig úgy néztem azokra a “majdnem anyukákra”, akik már tekintélyes pocakkal bírtak, és ilyesmi paráik voltak, mint az ufókra. El sem bírtam képzelni, hogy hogy lehet az, hogy eddig eljutottak már a terhességben, és még mindig ilyen félelmeik vannak… Erre tessék, itt vagyok, és olyanok jutnak eszembe, hogy a felét inkább le sem írom, annyira szégyenlem…
    Köszi, a kitartásra szükségem lesz, annyi biztos. 🙂

  10. Graphefruit says:

    Nem kell aggódni! Mindenki aggódik ilyenkor, hiszen eddig nem tapasztalt dolog vár Rád/Rátok! Én a második babám szülésekor is paráztam, pedig tudtam mi vár rám és sokkal könnyebb is volt. Szóval no para 🙂 Hol fogsz szülni? (lehet már írtad, vagy lehet nem szeretnéd… nem muszáj) Kitartás a várakozáshoz 🙂


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!