6 hónapos státusz 8 hónaposan???

Kissé kiakadtam. De kezdjük az elejéről. A gyermekeim koraszülöttek. 3 napon múlott, de koraszülöttek. Ezért hát koraszülött gondozásra (is) járunk. Marci vérszegény volt, amikor született, még a kórházban vért kapott, majd alig 2 hónaposan újra. Azóta többször nézték a vérképét, folyamtosan kapja a vasat is. A legutóbbi látogatásunkkor – nagy csodálkozásomra – nem néztek vérképet, mondván, hogy majd a 6 hónapos vizsgálaton. Kaptunk is időpontot október 15-re. Vártam ezt a dátumot nagyon, készültem a kérdéseimmel, és megszerveztem a kíséretet is. Bár a legtöbb ilyen kórházas-orvoslátogatósdi dolgot megoldottam egyedül is, a koraszülött gondozás, és a vérvétel nem tartozik ezek közé. Kedden épp indulóban voltam az ősökhöz, amikor csörög a telefon. Bemutatkozás nélkül kezdi mondani a hölgy, hogy honnét telefonál (hogy ki ő, azt nem), és hogy “anyuka, ugye holnap jönnek gondozásra?” (eszem nincs hozzá, hogy miért anyukáznak, ha már egyszer felhívott, tudja a nevemet is, de megszólítás nélkül is rendben lenne – oké, ne akadjak fenn mindenen) Igen, természetesen megyünk. Oké, de akkor ne a szokásos délután 1 órára menjünk, hanem 9-re vérvételre, mert – és itt jött a lényeg – a doktornő nincs. Az összefüggéseket nem igazán láttam, de mókusok egyből kettesbe kapcsoltak. Ez kedden délelőtt volt, akkor pakoltam össze a gyerekeket, hogy megyek az őseimhez. Na most ha másnap 9-re vérvételre kell menni, nincs értelme elindulni velük. Megbeszéltem, hogy nem muszáj okvetlenül szerdán mennünk, mehetünk a következő héten is. Hurrá. Következő kérdés, hogy akkor ki fogja megnézni az eredményt, mikor menjünk az orvoshoz. Válasz: “Majd a doktornő, de háááát, sajnos csak december 10-re van időpont”. MIVAAAAN???? December 10.??? Igen, előbb nincs hely. Itt aztán be is fejeztem a beszélgetést, totál feleslegesnek tartottam, hogy vitatkozzak, és érdeklődjek, hogy vajon mi értelme van a vérvételnek most, ha majd csak 2 hónap múlva nézi meg az orvos. Nyilván más orvosnak megmutatom, de… Áhh. Mindegy.  Itt a történetnek nincs vége, csak az első fordulónak. A gondolataim azért erősen akörül forognak, hogy miért is olyan fontos koraszülött gondozásra járni, ha ennyire lazán veszik mégis? Hogy nem számít, hogy két hónap eltelik még. Nem, természetesen nem azt vártam, hogy egyből kezüket-lábukat törik, hogy következő hétre egy időpontot mondjanak, de ez nem egy koszmós fej, ami addigra jó eséllyel meg is oldódik magától. Sőt, igazából fogjam be, mert voltak olyan rendesek, hogy felhívtak egyáltalán, nem azok után közölték, hogy nincs orvos, hogy a két gyerekkel odacuccoltam. Mégsem érzem korrektnek ezt a dolgot. Következő “élmény”, amitől sűrű kurvaanyázásba kutyafájázásba kezdtem a tegnapi nap. Ha már egyszer úgyis menni kell a gyógytorna miatt, gondoltam a labort is elintézzük egy kosszal. Reggel összeszedtem a gyerekeket (mivel Murphy állandó vendég nálunk, ezért a nagy sietségben a gyerekek elfelejtettek 7-kor felébredni, helyette fél 8-kor ébresztettem őket). A 9 órai érkezést ebben a pillanatban ki is zártam. Anyósom már várt minket a kórház előtt. Irány a gyerekosztály. Papírokat leadtunk, néhány percet vártunk, és szólítottak is minket. Lillától 2 pillanat alatt levették a vért ott a rendelőben. Anyósom pánikszerű rohanásba kezdett Lillával, ahogy ő készen volt, és már nem ordított. Hálát adtam az égnek, hogy kiment, mert Marci vérvételét még az én valamennyivel edzettebb lelkem is nehezen bírta. Szám szerint ötször szúrták meg, anélkül, hogy vér jött volna. A gyerek már lila fejjel ordított, nagy ívben leszarta, hogy a cumit gyömöszölöm a szájába. 3 szúrás a fején, egy a kézfején, egy pedig könyökhajlatban. Eredmény: egy önkívletben visító gyerek, szédölgő, félájult, a hiszti szélén álló anyja, és a váróban pánikfejjel sétáló nagymama, valamint az utasítás, hogy szíveskedjünk átmenni gyerekosztály “nyuszi kezelőjébe'”, ott majd leveszik a vért, mert az osztályvezető főorvos asszony nem boldogult vele… Mivel tudtam, hogy a főorvos asszony bőrgyógyász is, kérdeztem tőle (még a szurkálós horror előtt), hogy mit csináljak a gyerekem bőrével, van-e rá valami ötlete. Mondta, hogy persze, ekcémás, és ad rá krémet is. No, ez az utóbbi dolog nem történt meg, mert hamar kipateroltak minket a sikertelen vérvétel után. Átvonultunk a “nyuszi kezelőbe”, a hol egy ismerős nővér várt minket, már többször vett vért Marcitól. Kicsit meg is nyugodtam, hogy itt már jó kezekben lesz. Egy hatodik szúrás után aztán két ampulla vérrel lettünk gazdagabbak. Gyors kanyar a laborba (egy szinttel lejjebb, ugyanabban az épületben), és már rohantunk is anyóshoz etetni. Hálát adtam az égnek, hogy előre elkészítettem az alma-banán-keksz kombinációt, ami mostanság a tízórai menüt képezi, így sebtében belapátoltuk, friss pelenka, és indulás vissza a kórházba gyógytornára. Ezt a szokásos 1 óra alatt sikerült letudni. Gondoltam befutok a laborba, hátha készen van az eredmény. Hivatalosan ugyan 2 után lehet érte menni, de ha már úgyis arra jártam, egy próbát megért. Nem, az eredmények sajnos nincsenek még meg, viszont jó, hogy mentem, mert Marcinak az egyik cső vér alvadékos volt, így az értékelhetetlen. Javasolták, hogy menjek vissza az osztályra, és vegyék le meg egyszer. A gyerekosztályra lépve pont belebotlottam a főorvos asszonyba és az asszisztensbe (épp távozóban), és mondtam nekik, hogy mi a nyűgöm. Sajnos azóta sem bírom eldönteni, hogy nemtörődömségből kaptam azt a választ, hogy majd legközelebb leveszik a vért (legközelebb = 2 hónap múlva), vagy szakmailag sem lett volna indokolt. A vasas cső oké volt, abból lesz eredmény, de – lehet, hogy rosszul gondolom – azért nem ártana vörösvérsejt, trombocita, egyebek ahhoz, hogy egy pontos diagnózist felállítsanak, nem??? De mondván, hogy a vasat úgyis szedik, ennyiben hagyták. Valahogy nagyon-nagyon az az érzésem, hogy csupán kényelmi szempontokat figyelembe véve kaptam ezt a választ. Tehát 2 hónap múlva újabb vérvétel… Az eredményeket természetesen beviszem a háziorvoshoz, és kikérem a véleményét is erről a dologról. Érdekelne, hogy akkor most hogyan is legyünk, próbáljak nyakaskodni, hogy még december előtt fogadjanak minket, esetleg menjek oda jövő héten a rendelésre beutaló nélkül, vagy mi legyen… Többször tapasztaltam már a mai magyar egészségügy “szépségeit”, de pillanatnyilag tényleg nem tudom 100%-osan eldönteni, hogy mit is gondoljak az elmondottakról. Ha nem volt fontos az a vérvétel, minek csinálták meg, ha fontos volt, miért nem ismételték??? Állítólag Marcinak csináltak egy allergia tesztet is vérből. A doktornő erről nem tett említést, csak a laborban mondták. Ennek 1-másfél hét múlva lesz eredménye. Kíváncsian várom a fejleményeket. A következő héten meglátogatjuk a védőnőt, a gyerekorvost a 6 hónapos státusz, oltás, és egyebek miatt. Nem unalmas az élet, folyton megyünk valahová.