Hadd indítsam ezt a bejegyzést egy régi kedvenc számom első sorával: “még nem tudom, hogy hol alszom ma éjjel”. A kérdés nem azért merül fel, mert elvitték/eladtuk/tönkrement az ágyunk, csak hát az történt, hogy ahol korábban a Férj szokott aludni, ott most egy medve alszik… akarom mondani: HORKOL. De nem akárhogyan, hanem olyan igazán talpból szívósan… Nyilván nem tehet róla, minden a szomszéd hibája, ő erőltette bele azt a rengeteg horkolás-elősegítő itókát…
Én pedig erősen gondolkodom, hogy már most átköltözöm a kanapéra, úgy még talán van esélyem azelőtt elaludni, mielőtt a Medvémtől idegbajt kapok…
Hiába, az élet apró örömei…
Próbáltam megosztani veletek is a valódi élményt, de sajnos a blog nem támogatta, így be kell érnetek az elbeszéléssel. 🙂 pedig nagy élmény… mondjuk nem kifejezetten alvás helyett…
Nagy élmény, annyi biztos. 😀
Húú, pedig de meghallgatnám 😀 😀 😀
Együttérzek én is a traktoros kollegina miatt. Persze én aludhatok akár nap közben is, de jobban szeretek éjszaka. 🙂
Nos együtt érzek veled 😀 (én az eü ben dolgozom és ma esett meg velem, szerintem ez nyíílt titok ha az ember lánya 3 éjszakát visz és mindennel végzett ledől egy max 2 órácskára) kolléganőm szintén olyan volt mint egy medve vagy egy traktor vagy valami ami baromi hangos. Megértelek tejles mértékben 😀