A mi (két) lombikbébink

Hamarosan 4 hetesek az én Törpéim. Őrületesen zajlik az élet nálunk, pedig jórészt etetünk, pelenkázunk, altatunk, és igyekszünk hamar-gyorsan-sokat aludni. Ez utóbbit sajnos elég kevés sikerrel. A krónikus alvás megvonás tüneteit mutatjuk mindketten, ami a két Bogyóka mellett gondolom nem csoda. A napirendünk alakul, a reggeli /éjszakai felkeléseknél általában az “úristen, már ennyi az idő”… Tovább »

... Tovább »

… akik ugyan 3 óránként félreérthetetlenül jelzik, hogy éhesek, cserébe alszanak, mint a kisangyalok. 🙂 Persze van hangjuk is. 🙂... Tovább »

Íme, itt van az első bejegyzésem itthonról. Bár már hétfőn hazajöhettünk, ma jutottam el eddig. Azzal fejeztem be, hogy a kórházi személyzet ilyen is, olyan is. Búcsúzóul nyilván illik adni valamit, de nem estem túlzásokba. A csecsemősöknél a kedvenc ápolónőmnek úgyis a kezébe nyomtam egy bonbont még vasárnap este, mert ő rengeteget segített, egy doboz… Tovább »

Császár után Visszatoltak a szobámba , és fél óránként jöttek vérnyomást mérni, vérzést figyelni, lepedőt cserélni, stb.  Aznap természetesen semmit nem ehettem – igaz, kisebb bajom is nagyobb volt annál, hogy enni akarjak. Eleinte attól szenvedtem, hogy nem érzem a lábaimat, aztán később attól, hogy nemcsak a lábaimat, de már mindent éreztem. Szörnyű volt, ahogy… Tovább »

Mivel is kezdjem? Olyan sok minden történt a legutóbbi bejegyzés óta, hogy legszívesebben mindenről egyben írnék. De ahhoz kevés az időm. Először is az április 17. Reggeli rutin A reggel – szokás szerint – 5:15-kor indult hőmérőzéssel, aztán fél  6-6 között  NST, és vérnyomásmérés. Az NST-m mutatta a fájásokat, a vérnyomásom ismét magas volt, ahogy… Tovább »

Íme azén húsvéti ajándékaim:  Kis tünemények, néha úgy sírnak, mint egy kismacska (nem is sokkal nagyobbak). És már tudnak mosolyogni is. 🙂 Az evéssel egyelőre van egy kis küzdelem, de remélem, hogy megoldódik most, hogy beindulni látszik a tejellátás. Marci kicsit vérszegény, szerdán kap egy kis vért, reméljük, hogy ettől erősebb is lesz, és jobban… Tovább »

Mivel is kezdjem, kaotikus a mai nap. Reggeli nst oké volt, fájásokat mutat továbbra is, de a méhszáj tartja magát az 1110-en. Ultrahang alapján az áramlás jó, bár Lillababa állítólag kicsit tachicard. A trombocitám a pénteki laboron még kevesebb, mint egy héttel korábban, úgyhogy ma megint csináltak labort. Elvileg egy órán belül megvan az eredmény,… Tovább »

Ismét eltelt egy nap – nagyobb izgalmak nélkül. Reggeli ébresztő – szokás szerint – 5:15-kor lázméréssel. Gondoltam rutinos versenyző vagyok, azért sem alszom vissza negyed órát, mert félkor úgyis jönnek “szívhang-NST” felkiáltással. Inkább kivárom ébren. Nyilván Murphy is jelen van, mert természetesen 6 óra elmúlt, amikor jöttek a fenti szlogennel.  Én meg sajnálgattam, hogy nem… Tovább »

100%-ra sajnos nem tudom mondani, mert a gyerekek eléggé grimbuszkodnak, de annyi biztos, hogy ma már csak reggel csináltak NST-t, a kutya sem volt kíváncsi rá, hogy most van-e valami. Szívhangot hallgattak, és megkérdezték, hogy minden oké-e. Hát igen, minden oké. Mondjuk nem érzem, úgy, hogy ezek a grimbuszkodások mondjuk az “5 perces fájások” kategóriába… Tovább »