A mi (két) lombikbébink

Megvolt az esti nst is, ahol a kölykök nem produkálták magukat nagyon, így az ügyeletes orvos is jóváhagyta a “maradást”. Kicsig megnyugodtam én is, mert egész nap idegeskedtem, hogy vajon mikor transzportálnak át a megyei kórházba. (Azt csak a blog fb oldalán írtam, hogy az itteni gyerekorvosok csak a betöltött 36. hét után hajlandóak “vállalni”… Tovább »

Tevékeny napot zártunk ma. 🙂 Volt egy kis rámolás, porszívózás(ennek köszönhetően most leszakad a derekam :S), mosás, ebédre (ami délután fél 5-re esett) bográcsgulyás, és végre ki lett rögzítve a falhoz a két polc is, ja, és el ne felejtsem: kicserélte a Férj az egyik izzót, ami több, mint 1 hónapja kiégett. 🙂 Bekerült ezen… Tovább »

Először elírtam a címet 31+1-nek, aztán arra gondoltam, tényleg veszélyes ez az állandó itthon lét, semmittevéssel kombinálva…Már azzal is beérném, hogy egy héttel előbbre legyünk. Bár meg kell mondanom, hogy valamelyest nyugodtabb vagyok, amiért a heteink száma immáron hármassal kezdődik, de az persze nem kérdés, hogy utána az a nulla még igen kevés. Egy 5-öst,… Tovább »

Biztos említettem már, hogy a barátosném is babát vár. Ő màr ugyan majdnem a finisben van, amiért kicsit irigykedem is… Már az első bébit várva is sokat fájt a dereka, keresztcsontja, szeméremcsontja, küzdött vele. Most a másodiknál is gyakori, és visszatérő dolog ez. Viszont idő közben talált egy jó természetgyógyászt, aki a terhességi panaszokra javasolt… Tovább »

Szerencsére inkább már túl… A tegnapi  napomon a túlélés volt a cél. Már éjszaka szinte semmit sem aludtam, de igazán csak reggelre lettem rosszul. Ezt mindjárt megfejeltük egy délelőtti rókakergetéssel, később jött még némi hasmars, és olyan keményedések, hogy azt se tudtam, hová legyek. Mivel jószerint sehol sem jártam, így annak a valószínűsége, hogy összeszedtem… Tovább »

Programok szempontjából kissé unalmasak a napok, így tegnap felkerekedtem, hogy elintézzek pár dolgot a városban. Az eredmény nem mondom, hogy 100%-os, és a végére még a gyerekek is beduzzogtak, és egész este rettegésben tartottak… Szóval először is ráeszméltem, hogy a kontaktlencsém folyadéka nem hogy fogyóban van, hanem konkrétan elfogyott (kissé szórakozott vagyok mostanság – nem… Tovább »

Ma a védőnőnél kezdtem. Kicsit hirtelen indult a nap. Igaz, hogy csak 9-re kellett mennem, de amióta nem dolgozom, azóta “kissé” átállt a bioritmusom… Sokáig vagyok fent este, és későn kelek. Szóval a 8 órás kelés korai volt kicsit. Gyors zuhany, hajmosás, közvetlen pisilés után ráébredés arra, hogy vizeletet kellett volna vinni… Gyorsan beküldtem még… Tovább »

Aki olvasta az előző bejegyzésemet, biztosan nem csodálkozik, ha azt mondom: végre vége a karácsonynak. Túl nagy volt a nyomás, túl sok a tennivaló, és a 3 napban folyamatosan úton voltunk (24-én anyósnál ebéd, nálunk 3-asban vacsora, 25-én anyuméknál ebéd és vacsi, 26-án pedig anyósnál ebéd, Férj keresztanyjáéknál vacsora-féle). Persze minden oké mostanra, ahogy elmúltak… Tovább »

Annyira belegabalyodtam itt a karácsonyozásba, hogy  a Törpékről nem is írtam. Miután az elmúlt 5 napot többé-kevésbé ágyban töltöttem, a helyzet valamelyest javult, de még messze nem tökéletes. Sajnos a folyamatos gyógyszerezés ellenére is vannak még keményedések szurkálások, miegymás. Így az a döntés született, hogy holnap reggel ugyan munkában indítok, de ahogy elintéztem minden elintézni… Tovább »

Hát eljött az a pillanat is, amikor az orvosom kiadta a táppénz-javaslatot is. Az egész már vasárnap éjjel kezdődött, amikor rémálmodtam, és ebből úgy ébredtem, hogy nagyon bekeményedett a hasam. Tegnap nap közben aztán nem volt gond, viszont éjszaka megint előjött, nem akart szűnni napközben sem, így felhívtam az orvosomat, elmondtam a problémáimat. Erre azt… Tovább »