A mi (két) lombikbébink

Nos, nem jól emlékeztem, a védőnővel nem tegnapra, hanem mára beszéltük meg a randit. Jött is, megmért keresztbe-hosszába… na jó, nyilván nem. Csak a szokásos: vérnyomás (ami ahhoz képest, hogy 90-105 között szokott lenni, most 130 volt), súly (66,3 kg), vizelet (szerencsére negatív minden szempontból). Meghallgattuk a Törpéket, nevettünk, ahogy ki-kidugták egy-egy testrészüket. Lecsekkoltuk, hogy… Tovább »

Bizony, most már vághatjuk a centit. Hogy mennyi még, persze nem tudjuk, de akár 2-3 héten belül jöhetnek már. 🙂 Ami egyfelől nagyon izgi, másfelől kicsit ijesztő. :o) Mert persze nagyon várjuk őket, és már most imádom mindkettőt, de onnantól kezdve végérvényesen megváltozik az élet. 🙂 Bizonyára új jelentése lesz a következő tevékenységeknek: alvás, evés,… Tovább »

Őrületes, hogy ez az ösztön mit művel az emberrel (vagyis az asszonnyal, de az ember is “élvezi” az áldásos hatását). Tegnap egész nap ki sem keltem szinte az ágyból, mert a testemet uraló terroristáim így határoztak – gyanítom, hogy nagy kedvencük: a szél hatására… Mondanám, hogy a szenvedésem látványos volt, de tökegyedül voltam itthon (leszámítva… Tovább »

Most, hogy a fél család (a leendő nagypapák) a babaszobán dolgozott, kijelenthetem: alakul a dolog. 🙂 Eközben anyum próbálta gatyába rázni a lakást, takarított, mosott, főzött. Pénteken kezdték a parketta csiszolást, ami –  nem meglepő módon – szívás volt. Azt nem említve, hogy mindent fél centi vastag por lepett be utána – hiába a zárt… Tovább »

Szerencsére inkább már túl… A tegnapi  napomon a túlélés volt a cél. Már éjszaka szinte semmit sem aludtam, de igazán csak reggelre lettem rosszul. Ezt mindjárt megfejeltük egy délelőtti rókakergetéssel, később jött még némi hasmars, és olyan keményedések, hogy azt se tudtam, hová legyek. Mivel jószerint sehol sem jártam, így annak a valószínűsége, hogy összeszedtem… Tovább »

Annyira belegabalyodtam itt a karácsonyozásba, hogy  a Törpékről nem is írtam. Miután az elmúlt 5 napot többé-kevésbé ágyban töltöttem, a helyzet valamelyest javult, de még messze nem tökéletes. Sajnos a folyamatos gyógyszerezés ellenére is vannak még keményedések szurkálások, miegymás. Így az a döntés született, hogy holnap reggel ugyan munkában indítok, de ahogy elintéztem minden elintézni… Tovább »

Akár ki is élvezhetném az itthon töltött szabadságos napokat – ha nem lennék ágyba parancsolva. Csomó-csomó mindent kellene elintézni, jellemzően persze minden cipeléssel jár,amit most kifejezetten nem kellene. A virágaim pl. még mindig kint vannak. Nyilván a fagyok rendkívül jót tesznek nekik. De én nem cipelem, a Férj meg túl elfoglalt ahhoz, hogy megcsinálja. Úgyhogy… Tovább »

Eljött ez is, túl vagyunk az első 12 héten. 🙂 Nagyon örülök ennek, mert vártam már ezt a pillanatot. Innentől ismét egy szinttel feljebb lépünk. 🙂 Alakulunk. A törpék méretéről ahány helyen, annyi félét olvastam. Az általános a 6-8 cm közötti ülésmagasság. 🙂 Azért az már nem rossz. 🙂 Így legalább már tudom, hogy miért… Tovább »

A vasárnapról még nem mondtam el, hogy a Férjjel jól összeugrottunk, gondolom ennek volt köszönhető a vasárnap fél éjjel tartó keményedés. Kicsit megijedtem, úgyhogy amikor végre ki tudtam mászni az ágyból, bevettem egy No-spa-t. Attól aztán jobb lett, de nem kívánom azt az éjszakát újra. Férjre is sikerült alaposan ráijesztenem. A veszekedés témája természetesen így… Tovább »

… csak időm nem volt írni. 🙂 Volt itt pörgés bőven. Az osztálytalálkozó lezajlott rendben (senki nem hajolt oda, hogy bizalmasan a fülembe súgja, hogy tudja, hogy nem tudom begombolni a nadrágomat. :D) Volt három kismama is, sokat beszélgettünk a gyerekekről, a nevelésükről, és nagyon hasznos tanácsokat kaptam az egyik osztálytársnőmtől, akinek ikrei vannak. Babakocsi-ügyben,… Tovább »