A mi (két) lombikbébink

Egy 15 éves kapcsolat végnapjai

Vége… végérvényesen. 15 év után elválnak útjaink. A változás jelei pont akkor mutatkoztak, amikor a lombikot elkezdtük. Féltem, de bíztam, és reménykedtem, hogy kihúzzuk legalább addig, amíg a bébik megszületnek. Amikor ez megtörtént, kicsit fellélegeztem, hogy van két évem, hogy a dolgok rendbe jöjjenek. Jöttek ilyen-olyan hírek, végül ma kézhez kaptam a hivatalos papírt, miszerint… Tovább »

Lebetegedtünk családilag – persze csak az összetartás jegyében…

Néhány dolgot megállapítottam az elmúlt héten: Eddig is tudtam, hogy betegnek lenni vacak dolog, de egy megfázás eddig másképp zajlott… gyógyszerrel 7 nap, gyógyszer nélkül 1 hét. 2 nap elég gönc volt, aztán lehetett visszapattanni a nyeregbe. Általában a munkát sem függesztettem fel egy napra sem, inkább felszerelkeztem kellő mennyiségű papírzsepivel, c-vitaminnal, kamilla-hársfa-bodzavirág teákkal, és… Tovább »

23+4 – Bizonytalan jövő

Már sokszor írtam, hogy a jelenlegi cégemnél 14 évet húztam le (igen, első munkahelyem, 19 évesen kezdtem dolgozni. Ezt csak azért mondom, hogy mindenkinek kijöjjön a matek). Októberben “töltöttem be” a 14. évet, és kezdtem meg a 15.-et. Már a nyáron voltak aggodalomra okot adó jelek az eddig kifogástalanul, nyereségesen, és mintaszerűen működő cégemnél. Aztán… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!