A mi (két) lombikbébink

Lehet, hogy itt nektek eddig még nem tűnt fel a zsiráf-mániám, de most tessék: vállalom ország-világ előtt 😀 Bár az egyik kedvenc mondásom: “olyan, mint a zsiráf… szép-szép, de otthonra nem kéne”, de ez alapvetően nem is igaz, mert kéne itthonra zsiráf. A gyerekszobába eredetileg A ZSIRÁFos kiságyakat képzeltem el, amit aztán költségérzékenységi szempontok miatt… Tovább »

…tegnap az orvosom ezt mondta 🙂 Persze azért, mert az érték nem változott. :)) Hurrá-hurrá. :)) Ezen azért nagyon meglepődni persze nem kellene, mert ipari mennyiségű gyógyszert szedek, és non-stop fekszem. (amióta itthon vagyok, “már” kétszer kipakoltam a mosogatógépből, és kétszer leszedtem a ruhákat a szárogatóról. Ja, és persze el is raktam őket a szekrénybe…… Tovább »

Mára nem szántam bejegyzést, egészen addig, amíg rá nem néztem a naptárra most délután. 🙂 Bár pár hete emlegettem már, de közben volt ez a kórházasdi, meg a jövés-menés-parketta macerálás, és teljesen kiment a fejemből. Szóval ma, február 25-e van, a 12. évfordulónk. 🙂 Közhelyes lesz, tudom én. 🙂 Nem indult valami egyszerűen, sőt, mondhatom,… Tovább »

Most, hogy a fél család (a leendő nagypapák) a babaszobán dolgozott, kijelenthetem: alakul a dolog. 🙂 Eközben anyum próbálta gatyába rázni a lakást, takarított, mosott, főzött. Pénteken kezdték a parketta csiszolást, ami –  nem meglepő módon – szívás volt. Azt nem említve, hogy mindent fél centi vastag por lepett be utána – hiába a zárt… Tovább »

Éljen a 21. század, és az internet. Hála ennek, nem marad minden – még hiányzó – bébidolog bevásárlásra a Férjre. Szereztem már be a neten kiságyat, matracot, légzésfigyelőt, szoptatós párnát, függönyt. Most épp tetra pelenkákat várok – ezt pl. kórházi tartózkodásom alatt sikerült megvennem. A továbbiakban is előnyben részesítem azokat a helyeket, ahol lehet online… Tovább »

Végre újra itthon! 🙂 Az elmúlt egy hétben volt minden…. összefoglalva:  izgalom, idegesség, aggódás, aztán még több aggódás, sírás, és ahogy a hét telt, azért kis fellélegzés is. Már a kórház fele tartva “jó” kis keményedéseim voltak. Nyilván izgultam, mert kórházba általában nem szívesen megy az ember (én még látogatóba se). Ott a bejelentkezés, szoba… Tovább »

A kórházi lét 8kor kezdődött. Megkaptam a szobámat, kérték, hogy öltözzek át, és később jön majd a nővér, átkísér a szülőszobára (???). Meg is történt mindez. Még szerencse, hogy a nővér mondta, hogy a telefonomat hozhatom, különben érdekes napnak néztünk volna elébe… ugyanis a szokásos felvételi papír kitöltésen,kérdéseken kívül volt vizsgálat. (Méhszáj továbbra is 2100-as… Tovább »

Tartottam tőle, hogy a mai vizsgálat nem azt az eredményt hozza, ami a 28. héten ideális lenne. 🙁 Sajnos a méhszáj megrövidült, és elkezdett nyílni. 🙁 Ezért holnap reggel 8-ra a doktorbácsi szeretettel vár a kórházába egy szteroidos-magnéziumos, 3 napos vendégségbe.  Elvileg 3 nap, gyakorlatilag pedig azt mondta, majd meglátjuk. Innentől szigorú ágynyugalom. Nincs mosás,… Tovább »

Reggel megejtettem a védőnőnél az aktuális látogatást. 62 kiló, vérnyomás, vizelet rendben. 🙂 Nagy nehezen sikerült meghallgatni a szívüket is, bár nem nagyon akarták hagyni, mindig a köldökzsinórt tolták maguk elé, mondván: nesztek, hallgassátok ezt. 😀 De végül a kitartásunkat siker koronázta. :)) Amikor minden adatot beírt mindenhová, akkor előhúztam a telefonomat, ahová jó néhány… Tovább »

Az is lehet, hogy még túl korai a kérdés… Lehet, hogy ha megkérdezem a védőnőt, akkor megkímélem magam néhány felesleges körtől. Csak hát egyre fogy az idő, nem tudom, hogy meddig tudok majd “intézkedni”, mikortól leszek netán kórházi fekvésre ítélve, így szeretném, ha nem kellene az utolsó pillanatban rohangálni mindenért. Így esett, hogy most a… Tovább »